Eindhoven az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező város Hollandiában. Városi jogaival 1232 óta rendelkezik. Dommel folyója mentén élénk szivar- és textilüzemek telepedtek meg annakidején. Számos, akkori iparos által épített impozáns villa és kisebb palota mai napig is megtalálható a Villapark nevezetű városrészében.
A villanykörte megjelenése 1891-ben és az első DAF teherkocsik kissé később játszottak fontos szerepet a város fejlődésében. Eindhoven arra törekedett, hogy Európa egyik legkimagaslóbb városává váljon a technológiák, oktatás valamint design terén. A Technical University, a Fontys High School és a Design Academy mai napig is csalogatja falai közé a külföldi diákokat. A világ különböző részeiről érkezett fiatal művészek tanulnak a Design Academy-n, akiknek diplomamunkái bárki számára megtekinthetők a minden évben megrendezett Holland Design Héten (Dutch Design Week).
A történelmi belváros súlyosan elpusztult a második világháború során. De az új épületek pótolják a régieket és szerencsére a megmaradtak közül sokuk védettséget élvez, így most nagy kontrasztban mutatkoznak az újonnan épült modern architektúrákkal. A belvárosban sétálva toronyszerűen emelkedik ki például a Vesteda Tower, a Piazza Center, melyet egyébként Fuksas tervezett, és még több – általam felhőkarcolónak nevezett – épület, melyek igencsak furcsa ritmusban tűnnek ki a kisvárosias szövetből. A modern építészet további bélyegeként található meg az Effenaar, a Dynamo (a fiatal kulturális centrum) és a Van Abbemuseum, melyeket szintén általunk ismert, neves építészek terveztek.
A korabeli holland lakóházak/sorházak között rengeteg szintén új és merész példa található, melyek tömegalakítása és anyaghasználata lényegesen más az általunk megszokottaktól. Egész városrészeket lehetne elemezni házról-házra csak ebben az egyetlen holland városban… , melyet a későbbiekben semmiképpen sem fogok elhalasztani. Tervezett túráimról természetesen nyújtok majd némi ízelítőtJ
A város történetében a 19. században egyébként nagy szerepet játszott a híres F. Philips, aki nemcsak elektronikai gyárainak terjeszkedésével, hanem rengeteg színvonalas munkásnegyed és a város úthálózatának megépítésével segítette a város fejlődését és gyarapodását. Ennek köszönhetően nagyban érezhető az itt lakók tisztelete e neves úr iránt, mely leginkább a számtalan, városban megtalálható neki szánt emlékben nyilvánul meg.
A holland emberekkel kapcsolatban egyébként mindeddig CSAK pozitív élményeim vannak! Egészen más életritmusban élnek, mint például mi magyarok. Nyugodtság és kimértség érezhető rajtuk, valamint határtalan nyitottság és segítőkészség. Nagyban érezhető az általuk végzett feladatok iránti türelem és alaposság, valamint nagy figyelmet fordítanak környezetükre, hogy miben élnek, és nem utolsósorban embertársaikra. Számukra természetes az a jelenség, hogy rengeteg külföldi telepedett meg országukban, és mindenki felé ugyanolyan szimpátiát mutatnak, legyen az holland, török vagy éppen néger… Ja, és azon se kell meglepődni, ha egy utcán szembejövő „őslakos” mosolyogva ráköszön az emberre, vagy kiinteget az elegáns étterem asztala mögül a bámészkodó diák(lány)nakJ
A holland nyelv egyébként nagyon furcsa számomra (őszintén szólva borzalmasnak nevezném, de csitt!) Tényleg az angol és német valamiféle keveréke, ami úgy alakult ki, hogy részeg angol tengerészek megpróbáltak németül beszélni, aztán lett belőle a holland… Egyébként pedig az utolsó vécésnéniig MINDENKI beszél angolul, mintha legalább két anyanyelvük lenne! Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy az angol nyelvű filmeket és egyéb műsorokat nem szinkronizálják, hanem maximum holland felirattal ellátva (de az se mindig jellemző) adják le a TV-ben (de ugyanezt csinálják pl. a románok is, akiknek angol nyelvtudásuk ugyancsak magasabb szinten áll, mint a miénk).
Összességében vidám és elégedett embereknek tűnnek a hollandok, akik gyakran rád mosolyognak, még akkor is, ha szerencsétlenül kóvályogsz előttük a számodra KÜLÖN ÉLMÉNYt jelentő biciklidenJ Ezt az állandó jókedvet pedig szerintem nagyban befolyásolja az a sportos életvitel, amit folytatnak. A gyerekek biciklin nőnek fel, és a hatvanéves nagymamák simán leelőzik a magamfajta „újoncokat”. Itt mindenhol a biciklistákat helyezik előtérbe: rengeteg bicikliút van kiépítve, biciklitárolók, szaküzletek… és dugóval is eddig leginkább csak a bicikliúton találkoztam!!! Ja, és nincsenek kövér emberek! Szóval mire is várunk? Félre a fogyókúrákkal és elő a biciklikkel!!! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése